Johanna Franciska, Frémyot de Chantal, Szt (Dijon, Fro., 1572. jan. 23.-Moulins, Fro., 1641. dec. 13.): özvegy, rendalapító. - Nemes családban született. 1,5 é. korában, öccse születésekor anyja meghalt, ezért a nagybátyja, majd Poitou-ban a nővére nevelte. 1592. XII. 29: Chantal br. felesége lett. Miután 6 gyermekük született, 1601: a férj egy vadászaton megsebesült és meghalt. ~ Dijonba, majd apósához Mouthelou-ba költözött, ahol élete csupa megaláztatás volt. Többen is megkérték a kezét, de ~ szerzetbe készült, ezért a szíve fölé égette Jézus nevét. A kapuc-ok, majd a kárm-k felé vonzódott, végül 1604 nagyböjtjén találkozott Szalézi (Szt) Ferenccel, aki lelkivez-je lett. Miután a betegápolásban hősiesen szolgált mindenkit, 1610. III. 29: elhagyta otthonát, s VI. 6: Annecyben 2 társnőjével megalapította a vizitációs nővérek r-jét. A Szalézi Ferenccel együtt kidolgozott szabályzatot a p. 1626: hagyta jóvá. A kezdetben kontemplatív és házaknál beteget ápoló r-re a lyoni pp. 1618: rákényszerítette a klauzúrát (→vizitációs apácák). Szalézi Ferenc halála után, 1622: Páli (Szt) Vince lett ~ lelkivez-je. ~ tanácsaival hozzájárult a Szeretet Leányai (→Irgalmas Nővérek) kongr-jának megalapításához. Haláláig a vizitációs ktorok száma 86-ra nőtt. Annecyben temették el. - 1751: b-gá, 1767: sztté avatták. A forr. idején 4 bátor hívő mentette meg ereklyéit. Ü: dec. 12. - M: Ste. J. F. de Ch., sa vie et ses oeuvres. 1-8. köt. Párizs, 1874. **

Ch. Szt J. F. szíve, Istennek szentelt lelkek példaképe. 31 elmélkedés. Rákospalota, 1941. - BS IV:581. - SzÉ 1984:705.